Jandácsik Pál

Már kiskorom óta írok. Mekkora közhely – egy csomó író ellövi ezt. De rám is érvényes. Ezt a mesterséget nem lehet elég korán elkezdeni. Az írás, a könyvek szeretete általában egész fiatalon „mérgezi meg” az embert, ami egy életen át tartó láz tele csupa kényszeres cselekedettel. Például ha eszembe jut valami, rosszul vagyok addig, amíg papírra nem vetem. Régen vonalas füzetekbe írtam, mára itt van a laptopom.

Teljesen komolyan csak néhány éve kezdtem írni; sőt, volt egy olyan időszak is az életemben, amikor kedvtelésből egyáltalán nem űztem ezt. Az egyetemi éveim alatt csak beadandókat és szakdolgozatokat gyártottam (nagyrészt, mert az Állatok maszkabálja első verzióját is a kollégiumban pötyögtem be). Ez az üresség annak tudható be, hogy az érettségim tájékán megjelenő két magánkiadásom nem hozta meg a várva várt sikert, és egy időre lemondtam arról, hogy valaha is író lesz belőlem. Egyetemistaként egy OTDK-n (Országos Tudományos Diák Konferencia) különdíjas lettem és ennek eredményeként három neveléstörténeti publikációm született, amik az interneten elérhetők.

A szórakoztató irodalom az egyetemi évek után kezdett újra érdekelni. Az Állatok maszkabálját (annak idején Alacsony kerítés címmel) újra elővettem, átdolgoztam és folyamatosan pályáztattam. Az Athenaeum 2015-ös szerzőválogató piknikjén sikeresen szerepeltem vele, amelynek eredményeként a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve megjelent a történetem. A kéziratomból regény lett. A magánkiadás keserű tapasztalata után végre valóra vált az álmom, és a hagyományos könyvkiadás égisze alatt a könyvespolcokra került a nevem. Még egy könyvheti videóban is szerepeltem.

A regényírás mellett novellázok. Szeretem a meghökkentő, többértelmű történeteket. Ezt nagyon jól példázza az Állatok maszkabálja is, amely a szőrös-véres furry (antropomorf állatokat szerepeltető) thriller alatt valójában velős társadalomkritika, egy kifordított világ.

Sosem írok vázlatot egy regényhez, de a cselekmény nagy része tudat alatt már a munkafolyamat kezdetén a fejemben van. Szeretem, ha egy-egy cselekményszálban a karaktereim döntenek.

Elsősorban thriller szerzőnek tartom magam, de emellett nagyon érdekelnek az emberi (állati) sorsok, személyes drámák. Ezt a filmes ízlésem szintén példázza: ugyanúgy szeretem az Alien sorozatot, mint A király beszédét, a könyvespolcomon pedig harmonikusan megfér egymás mellett Stephen King és Fekete István is. Véleményem szerint az igazán értékes mű többlettartalmat hordoz magában, sorok közti mondanivalót. Egy jó író azért ír, mert közölni akar valamit. Ebben a szellemiségben próbálok alkotni. Érzelmekre hatni és gondolkodásra késztetni – szerintem ez egy igazi szerző feladata.

Szerzői oldalam:
Jandácsik Pál Szerzői Oldala

Blogjaim:
Jandácsik Pál Blogja
Magyar Kacsa

Interjúk:
Objektív a fiókból
Sound Cloud
Spirit Bliss
Abony.hu

HVG 10-es lista:
HVG tavaszi könyvajánló

Kritikák:
Geekz
Cornandsoda
Rókabarát Klub
Ariadne olvasmányai
AH Magazin
Sci-fi Mandiner
Milyen könyvet olvassak Blog
Cinegore
The Book World
FFG Book
Maybe it is about the story Blog
Niitaabell Blog
Győri Szalon

FIT kritika:
Decemberi Könyvajánló

Reklámvideó: