Beut Lora: Gyönyörű, gyönyörű

- Valentin napi játék -

PRÓZAI MŰ:

Kisétáltam a büszkén emelkedő kastély ajtaján, hogy elbúcsúzhassak a Nap álmos sugaraitól. Az semmit sem sejtve a szívemet gyötrő kínról, vidáman szórta szét fényét a zöldellő kertre.

Horváth Richárd: A tény, hogy élünk

A tény ahogy élünk oly elszomorító

Elpusztítunk mindent mi igazán jó

Az illúzió mit élvezetként ismerünk

Felzabálja lelkünket ott mélyen legbelül

Horváth Richárd: Rossz lennék?

Rossz vagyok, Hisz rossznak születtem

egy jó világban, rossz ember lettem

Rossz a testem és rossz a lelkem

Rosszra gondolok és rosszat tettem

Megszálltak a démonok az ártó szellemek

Átkuk szórták rám, mi rágja lelkemet

Hinném szívesen, hogy minden mit elkövettem

Ők akarták, csak kényszerből tettem

De rá kellet jönnöm a szomorú tényre

nem foghatok mindent egy elképzelt lényre

Az a rémes igazság, hogy minden mi rossz

Nem más csak az elmémen egy apró kis kosz

"A Lélek Bohóca"

Saláth Barbara - Tévcsavar

2016 Téli Bajnokság Díjkiosztó

"Most múlik pontosan..."

Thomas Hardy - Egy tiszta nő (1891)

Februári könyvajánló

Orsy Emese Akli: Remény

Mint egy törött csésze darabokban,

Úgy fekszem én is a zöldellő fűben.

Felhők szállnak különböző alakban,

A madarak éneke gyönyörű zene a fülnek.

Harmatcseppek csillognak a fűszálakon,

Mélyen beszívom friss, gyengéd illatát.

Reménykedve, hogy megtalálom válaszom,

Bár kérdésem túl sok van talán.

Egy csésze hány darabra törhet?

És egy ember hány darabra hullhat szét?

Mindegy, hogy tíz vagy akár ötven?

Össze lehet illeszteni mindenképp?

Nézem hát az égboltot, oly csodás,

Nyugalma s szépsége teljesen elbűvöl.

Érlelődik bennem is a megoldás,

Ahogy a nap előbújik a felhők mögül.

Minden törött csészét összeragaszthatunk,

Ha van elég akarat majdnem újnak tűnhet.

Ahogy saját darabjainkat is összetapaszthatjuk,

Ha hit és bizalom tölti be lelkünket.