Költészet napjára - Koskocsák Gergely: Skizofrénia

Öröm jár át

Kitölt az űr

S tudom

Nem vagyok egyedül

Tudom

Van itt valaki

Más

Ez a suttogás

Látlak

Hajad oly aranyló

Gyönyörű földi halandó

Hallottam másoktól

Néha

E szót

Skizofrénia

Nem vagyok én beteg

Mért néztek így rám

Emberek?

Eljön az éj

Álomra hajtom fejem

Mit akartam neked

mondani?
Néha bizony elfelejtem.

Kép: Mogyoróssy Richárd

Koskocsák Gergely: Szerelem, lélek, illat

Elillant dolgok

Mit nem láthatok

Tombolnak bennem

Az állatok

Várjatok

Még nincs vége

Kezem meg-megremeg

Fagyott hullám

Szíved tüze

Tépi meg

Megérte vajon

Másnak lenni

Ki voltam

Itt hagyott 

Holtan

Többé nem láthatott

Elvágott torokkal

Mint egy állatot.

William Young: Több testből áll az én

Tényleg minden úgy van, ahogy szeretnénk,

És szomjazzuk a fájdalmat,

Vagy kuncsorgunk boldogságért,

De keressük a szánalmat.

Marton Benjámin: Múzsám egy sárkány

A földön hevernek az üres papírok.

Nincs ihletem. Kínomban a falat rúgom.

Papírra nem megy, hát a bőrömre írok.

A démonaim terveznek valamit. Tudom.

Versáradat költészet napjára

Kiposztoltuk a csoportban, hogy a mai napon bárki beküldi egy versét, az felkerül a blogra. Íme, a mesterművek József Attila előtt tisztelegve!

Kánnai Csaba: Ezért vagy te Férfi

Egyedül állt.

S arcán szivárvány kavargás.

Ha élt is még benne némi remény,

Ha nem ölte meg a sarki kéj,

Csontos és száraz lett,

Annyi rosszat megélt szegény.

Rácz István Tamás: Karácsony

Télen, decemberben van szent ünnep,

Karácsonyfát állítunk szobában.

Ekkor hirtelen mindenki elkezd,

Hinni a karácsonyi csodában.

Ez bizony a szeretetnek napja,

Fenyőfaillat az egész házban.

Mindenki ajándékot ad másnak,

S talál számos örömet a mában.

Smodics Noémi: Suttogják a fák

Mogyoróssy Richárd: Mondatok

Ami meg akar találni, az meg is fog találni.

Küzdhetek ellene félelemmel s rettegéssel,

de a végén talán meg fogom hálálni,

hogy így születtem, ezzel a betegséggel.

Bóbis Ildikó: A bűnös

Borús éj volt, csillagtalan este,

köd kavargott túl az ablakon.

Álarcban lopózott be a bűnös,

ki lerombolta egykor otthonom.

Patkány: Egy üres ének

Ujjaim elmerültek önnön húsomban

Feltépett mellkasamból a szívem kivájtam

Elétek dobtam

Leköptétek

Megtiportátok

Gyávák

Vakok

Üres énekek kongnak bennem

Vadállatként üvöltök az égre

Talán az egyik elcsititja végre

A hideget

A semmit, ami szétvet

A lüktető sebeket

Mindent

Ti csak hallgatjátok bambán

Tapsolva.

2017. 09. 24

Patkány

Ryu Todd: ...Bezár majd

Mogyoróssy Richárd: Ima a teremtményemhez

Fordítva látom ezeket a kezeket,

mert áznak vízben, tintában és vérben,

ahogy hajtom előre a mókuskereket

és látom mennyire gazdagok is érben.

Patalenszki Zsanett: Nyári forróság

A nyári napokon jól jön egy kis fagyi,

a kedvenceimet mindig megcsinálja a nagyi.

Málnás, epres, ananász mind annyira finom,

hogy utána oly rengeteg vizet kell innom.

Citromos limonádé az én nagy kedvencem,

lehűlt, miután a jégkockát beletettem.

Kavargatva a jeges kockák a pohárhoz értek,

ezon a napon közel 36 fokot is mértek.

Most elképzelem magam egy csúszdákkal teli strandon,

ahol piros, mosolygó eprekkel van tele a markom.

Szalmakalappal és jeges koktéllal napozok,

s a nyári élményeimről csendbe kalandozok.

Patkány: Világunk margójára

Tetszik az égen vándorló Nap

Tetszenek a vízben úszkáló halak

Tetszik a hóval fedett erdő

Tetszik a zöld legelő

Tetszenek az éhező gyerekek

Tetszenek a zakatoló kerekek

Tetszik, hogy a rosszkedvet mindig elviszi a bor

Tetszik a csizma, ami a földbe tipor

Tetszik, mikor csillagok borítják az eget

Tetszik a növekvő gyűlölet

Tetszenek a kurvák

Tetszik az illatos fenyőág

Tetszenek a megsárgult könyvlapok

Tetszik, ahogy a haldokló várja a holnapot

Tetszik a lámpák pislákolása az éjben

Tetszik a dal, amit anyám dúdolt, ha féltem

Tetszik a lövések visszhangja a kihalt utcán

Tetszik a szél, ha végigfut a pusztán

Tetszenek a járdán döglődő drogosok

Tetszik az árokban bűzölgő mocsok

Tetszik a harag

Tetszik, hogy mindig győz az akarat

Tetszik az undor

Tetszik az alkohol

Tetszik a romokra ülepedő korom

Tetszik, hogy senki sem hallja, zokogom

Patkány

2017. 07. 01.

A Lélek Bohóca: FIT

E három betű oly sok mindent jelenthet.

Közösséget, hol az írók még jobbak lehetnek.

Egy csapatot, kik segítik egymást.

Rámutatnak hibáidra, hogy a jó utat meglásd.

Van kinek menedék a mindennapok elől,

S van, hogy biztatás a többiek felől.

Lehet, újabb kihívásnak tekinteni,

Vagy pár jó barátot begyűjteni.

Bizonyíték egy közösség erejére,

Hol mindig van idő a nevetésre.

Olvasztótégelye különféle embereknek,

S a szót most át is adnám nektek.

Ryu Todd: Üzlet

Remélem, miközben gyöngykönnyeket hullajt most az ég,

Mi is egymás felé indulunk, ahogy az eső indul felénk.

Jeges kezünk összeér, de ujjunk vége forró,

Ez a kézfogás, ez az első, és ez lesz az utolsó.

Költészet napi versike: Békésy Anita - Recipróka

Rád vártam,
de te már
nem voltál
olyan.
Bocsánat,
valahogy
rossz számot
hívtam.

Szajha fut a Szajna partján,
nézi a csobogó vizet.
Szajna fut a szajha partján,
nézi a megtört életet.

Valami gyümölcs
a széken hagyva
fonnyad,
nézi az alma.
A székről nézek
vissza.

Nappalimban
instant bútort
csavarozok.
Elemezzem?
Mit állítok?
Asztalt.

lőbröküt A
evzén
si telé za
.lálah

Itt hagytad a szavajárásodat
akár egy levetett inget
én meg belebújtam és elhordtam
beszívtam az emlékedet
lábnyomod az időbe tapostad
két lábbal is beleférek.

Molnár Zoltán: Egyedül a többiekkel

- Egyedül a világban -

Papírmasét hajtogató,

Hideg tekintet.

Gondolataimat rágó,

Ideges élvezet.

Ráfeszülne a tökélyre,

Mert csak annak van értelme.

De az eszemmel küzdök ellene,

És tekeredek saját testembe.

Életem társas magány,

Velem szenvedőknek talány.

Ködös az irány,

Tétova, halovány.

Mikor más lelkét nyugtatom,

Fájdalmam nem osztom.

Elnyelem a tűzet és a vizet,

Ezek táplálják az életemet.

Szűcs L. Attila: Magamba zárva

- Egyedül a világban -

Csepp vagyok az emberárban,

antropomorf folyam foglya.

Bár sodródnék vele én is,

csak állok itt, mint egy kopja.