2017. július 10., hétfő

Patkány: Világunk margójára

Tetszik az égen vándorló Nap
Tetszenek a vízben úszkáló halak
Tetszik a hóval fedett erdő
Tetszik a zöld legelő
Tetszenek az éhező gyerekek
Tetszenek a zakatoló kerekek
Tetszik, hogy a rosszkedvet mindig elviszi a bor
Tetszik a csizma, ami a földbe tipor
Tetszik, mikor csillagok borítják az eget
Tetszik a növekvő gyűlölet
Tetszenek a kurvák
Tetszik az illatos fenyőág
Tetszenek a megsárgult könyvlapok
Tetszik, ahogy a haldokló várja a holnapot
Tetszik a lámpák pislákolása az éjben
Tetszik a dal, amit anyám dúdolt, ha féltem
Tetszik a lövések visszhangja a kihalt utcán
Tetszik a szél, ha végigfut a pusztán
Tetszenek a járdán döglődő drogosok
Tetszik az árokban bűzölgő mocsok
Tetszik a harag
Tetszik, hogy mindig győz az akarat
Tetszik az undor
Tetszik az alkohol
Tetszik a romokra ülepedő korom
Tetszik, hogy senki sem hallja, zokogom

Patkány
2017. 07. 01.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése