2017. december 23., szombat

Adam Makos - Marcus Brotherton: Az óceán hangjai (Voices of the Pacific, 2014)



Honnan tudod, hogy a háborúról elmesélt történet hiteles-e? Honnan tudod, hogy nem valami nagyokos, fegyverrajongó srác írta, aki még csak meg sem született, mikor ezek a katonák a vérüket folyatták? Onnan, hogy ezt a könyvet a túlélők mesélik el.

A két író felkutatott néhány veteránt, akik elképesztő részletességgel mesélik el a második világháborúban átélt borzalmakat. A történet Pearl Harbor lebombázásával kezdődik, majd belecsöppenünk egy kiképzés menetébe, és aztán repülünk Japánba.

Egyáltalán nem kellemes élmény ezt a könyvet olvasni. Felváltva megy a narráció, mindig át-átveszi a szót valaki más, így folyamatos láncban folytatódik a történet. Az elbeszélők mindegyike rideg visszaemlékezéssel mesél, nem szépítenek semmit sem. Legkevésbé sem finomkodnak a szavakkal. A vér, hányás, sár és a betegség velőig belemar az elménkbe, mert valóságos, igaz minden egyes esemény.

Előfordulnak benne szép pillanatok is, mikor Ausztráliában moziba és vásárba mennek a fiatal katonák. Randiznak csinos lányokkal. Vágyakoznak haza a feleségük után. Ami különösen értékes ebben a könyvben az az, hogy megismerhetjük a férfilélek érzékenységét, a megtört szívek sóhaját. Nem nyálas, nem érzelgős, de benne van minden, amit egy katona láthatott és érezhetett, mikor megjárta a poklot.

Annak ajánlom a könyvet, aki még nem jártas a második világháborúban, de érdeklődik iránta, és annak, aki első kézből szeretné tudni, mik történtek ott.
Rengeteget segíthet, ha anyagot akartok gyűjteni, és női íróknak abban, hogy megértsétek a férfiak lelkét.


Láttam egy filmet. Nem ebből a könyvből készült, de ugyanúgy Pearl Harborral kezdődik, és Japánban játszódik. A fegyvertelen katona. Valós események alapján, a végén pedig a túlélők mesélnek videófelvételen. Ha nem csak olvasni, hanem látni is akarjátok ezt, mindenképp nézzétek meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése