2018. október 14., vasárnap

William Young: Több testből áll az én


Tényleg minden úgy van, ahogy szeretnénk,
És szomjazzuk a fájdalmat,
Vagy kuncsorgunk boldogságért,
De keressük a szánalmat.


Én a magam ura vagyok,
Milyen igaz, ha igaz.
Vagy valaki ott fent ragyog,
És vigaszt ad, ha nincs vigasz.

Van sors, vagy mi irányítunk -
Örök kérdés, a válasz az
Mint mi, mikor jók próbálunk
Lenni, épp oly ingatag.

Tényleg minden úgy van, ahogy szeretnénk,
És csak tanuljuk a tanulást,
Vagy ellökjük a kezet, ha felénk
Próbálja nyújtani a tudást.

Tényleg minden úgy van, ahogy szeretnénk?
Senki semmiben sem biztos.
Az ő keze tiszta, az övé piszkos,
Az ő haja ápolt, neki meg zsíros.

Én én vagyok, te biztos nagyon más,
Én sírok, te nevetsz, ha a másik mélyre ás
A lelkedben, hogy lelkében a lélek
Örüljön; megfejthetett téged.

Ezt szeretjük; megfejteni másokat,
Ahogy magunk soha még.
Azt hisszük épp úgy ismerjük,
Ahogy szeretnénk.

Kívülről is látszik - gondoljuk -, hogy milyen.
Az biztosan nagyon rossz,
Ha nem olyan, mint a mienk.
Mint a mienk - de milyen az?

Azt se tudjuk még.
Tényleg úgy van minden, ahogy szeretnénk.
Meglepődünk, ha rájövünk, több testből áll az én,
Többől az ő, és ezt mindannyian elfelejtették, pedig
Ha ismernénk magunk úgy, mint valamikor rég -
Ha úgy ismernénk magunk; ránk sem ismernénk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése