Szeretem ezt
az illatot. Rögtön tudom, hogy mikor ez az illat megcsapja az orromat,
visszavonhatatlanul menekül a tél és egy két napon belül tavasz lesz. A fák
kizöldülnek és virágba borulnak, a madarak benépesítik az eget, a gyerekek,
szerelmespárok, idős emberek pedig a játszótereket, parkokat és piacokat.
Habár most
nem ez lesz. Az utolsó újságcikkben, amit pontosan 25 nappal ezelőtt olvastam, azt
írták, hogy a világ gazdasága teljesen összeomlott. Nincs internet, nincs áram,
nincsen gáz, nincsen víz.
Ha fűteni szeretnénk,
van tűzifa az erdőben, ha inni szeretnénk, van víz a forrásokban, ha bármit fénynél
szeretnénk csinálni, megvárjuk, amíg kisüt a nap. Na, nem mintha az első kettőt
szabad lenne megközelíteni.
Örüljünk
neki, hogy van a fejünk fölött tető. Természetesen vannak, olyan emberek, akik
örülnek is ennek, meg vannak a „pohár félig üres” emberek.
Mindenki be
van zárkózva. Rendelet. Kijárási tilalom van a nap minden pillanatában. Naponta
kétszer jön a katonaságtól egy kedves férfi egy tankkal, amiről ételt és
gyógyszereket osztanak a kollégáival.
Ez az egész
szörnyű, és mégis én olyan nyugodt vagyok, mintha egy wellness szállodában
ülnék épp a napozóteraszon, a medence mellett.
A hátam
mögött a 16 éves öcsém ül a szüleimmel és társasjátékozik. Társasjátékozik! Ilyet
soha nem láttam még. Vagyis csak amikor kicsi volt. Olyan 5 éves. Aztán már
csak a mobiltelefon lógott a kezében, amit reggeltől estig nyomkodott. Bocsánat.
Érintgetett a jó szó. Megkérdeztek engem is, hogy nem akarok-e játszani, de azt
mondtam, hogy nem. Nincsen kedvem. Most ahhoz van kedvem, hogy kinézzek az
ablakon a gyönyörű napsütésbe.
Bár, ha
jobban belegondolok, abból csak nem lehet baj, ha kimegyek az udvarra.
Persze anya
teljes stresszbe jött, hogy ki mertem tenni a lábam az ajtón, de engem nem
érdekel. Nagyon jó idő van idekint. Süt a nap, egy pulcsi pont elég és langyos
szellő emelgeti a hajamat.
Az órám
sajnos azt mutatja, hogy öt perc múlva délután négy lesz, ami azt jelenti, hogy
be kell mennem, mert jönnek a katonák, de ez maga a nyugalom. Hamarosan már
kimehetünk, de azért mégis milyen érdekes. Megszűnt forogni a Föld, és elkezdődött
az igazi élet.
Hogy mi is
történt? Miért vagyunk karanténban?
Az titok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése